A REHEATEAST projekt célja a DHC rendszerek fosszilis energiaigényének csökkentése, valamint a megújuló energia és a hulladékhő széleskörű alkalmazása. A projekt keretében távfűtést használó szervezeteket kerestek, annak érdekében, hogy az interjúk eredménye alapján konkrét akciótervvel állhassanak az önkormányzatok és távhő szolgáltató elé annak érdekében, hogy a távhő szolgáltatás optimalizálásáról, a minél fenntarthatóbb, energia barát megoldásokról kezdeményezzenek párbeszédet. 

 

Hazai jó gyakorlatok a távfűtés korszerűsítésében

Hogyan válhat a távfűtés klímabarát, hatékony és jövőbiztos megoldássá?

A távfűtés sok magyar város mindennapi életének része, mégis ritkán gondolunk bele, milyen összetett rendszerek működnek a radiátoraink mögött. A klímaváltozás és az energiaválság azonban új megközelítéseket tesz szükségessé: csökkenteni kell a fosszilis energiahordozók használatát, és előtérbe kell helyezni a megújuló energiaforrásokat, valamint a hatékonyságot.

Ebben a folyamatban játszik fontos szerepet a REHEATEAST nemzetközi projekt, amelyben a Nemzeti Energetikai Ügynökség Zrt. (NEÜ Zrt.) is részt vesz.

Egy nemzetközi összefogás a tisztább távfűtésért

A REHEATEAST projekt az Interreg Duna Régió Program támogatásával valósul meg, és célja a kelet-dunai régió távfűtési rendszereinek korszerűsítése. A hangsúly a dekarbonizáción van: vagyis azon, hogyan lehet csökkenteni a földgáz és más fosszilis energiahordozók szerepét, miközben nő a megújuló energia és az ipari vagy kommunális hulladékhő hasznosítása.

A projekt egyik különlegessége, hogy nemcsak műszaki fejlesztésekben gondolkodik, hanem helyi partnerségeket épít. Önkormányzatok, távhőszolgáltatók, pénzügyi intézmények, fogyasztók és szakmai szervezetek közösen keresik a megoldásokat. A cél olyan modellek kidolgozása, amelyek hosszú távon is működőképesek – legyen szó digitalizációról, zöld beszerzésekről vagy átfogó felújítási programokról.

A projektben nyolc ország vesz részt: Magyarország mellett Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia. A közös munka lehetővé teszi, hogy a már bevált megoldások más országokban is alkalmazhatók legyenek.

Magyar példák: amikor a korszerűsítés valóban működik

Magyarországon több olyan fejlesztés is megvalósult, amely nemzetközi szinten is jó gyakorlatnak számít.

Pécs: kisebb központok, nagyobb hatékonyság

A pécsi távhőrendszerben korábban úgynevezett tömbhőközpontok működtek: ezek egyszerre több épületet láttak el hővel. Bár ez a megoldás egykor korszerűnek számított, idővel jelentős hőveszteséggel, nagy helyigénnyel és rugalmatlan működéssel járt.

A korszerűsítés során ezeket kiváltották épületenkénti, egyedi hőközpontokkal, amelyek közvetlenül a primer távhőhálózathoz csatlakoznak. Az új rendszer pontosabban képes alkalmazkodni az egyes épületek eltérő hőigényeihez. Emellett a régi, elavult csőhálózatot modern, előszigetelt vezetékek váltották fel.

Az eredmény:

• jelentősen csökkent a hőveszteség,
• mérséklődött a villamosenergia-felhasználás,
• nőtt a rendszer megbízhatósága és összhatékonysága.

A PÉTÁV Kft. által üzemeltetett pécsi rendszer ma már jóval kevesebb energiával képes ugyanazt a szolgáltatást nyújtani.

Kaposvár: drasztikus kibocsátáscsökkentés, stabil ellátás

Kaposvár példája talán még látványosabb. A város távhőrendszerének szén-dioxid-kibocsátása az eredeti érték mindössze 10%-ára csökkent. Ez több lépcsőben valósult meg.

Elsőként az energiahatékonyság javítására helyezték a hangsúlyt, ami önmagában is mintegy 50%-kal csökkentette az egységnyi hőre jutó energiafelhasználást. Ezt követte a földgáz kiváltása biomassza-kazánokkal, ami további jelentős kibocsátáscsökkenést eredményezett. A használati melegvíz előállításához pedig geotermikus energiát kezdtek használni.

A rendszer működését egy négyszintű hőszabályozás optimalizálja, miközben a nagy intézményi fogyasztók – például kórházak és iskolák – aktív bevonása segített stabilizálni a hőértékesítést.

Ma Kaposvár távhőszolgáltatója:

• a legalacsonyabb fajlagos költségek között működik Magyarországon,
• ügyfélfogyasztása és hatékonysága a szektor legjobb 10%-ába tartozik,
• megfelel az EU energiahatékonysági irányelvének (EED).

A több mint 25 millió eurós beruházás részben uniós támogatásból valósult meg, és túlmutat a távfűtésen: biomethán- és elektromos közlekedési megoldások is kapcsolódnak hozzá.

Mit tanulhatunk ezekből a példákból?

A pécsi és kaposvári fejlesztések jól mutatják, hogy a távfűtés nem elavult technológia, hanem kulcsszereplője lehet a klímasemleges városok jövőjének. A sikerhez azonban nem elég egyetlen technológiai megoldás: átgondolt tervezésre, helyi együttműködésre és hosszú távú szemléletre van szükség.

A REHEATEAST projekt célja éppen az, hogy ezek a tapasztalatok ne elszigetelt sikerek maradjanak, hanem más városok és országok számára is követhető mintává váljanak – Magyarországon és a Duna régió egészében.